aktuális
A Családi Gazdaságokkal foglalkozó szervezetek követelései a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évére - 2014 tekintettel
Abu Dhabi, 2014.január 22.
Az Egyesült Nemzetek 2011. december 22-i Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve - 2014 meghirdetését követően és azután, hogy több mint 50 Nemzeti Bizottság létrejött, az öt kontinens - Afrika, Amerika, Ázsia, Európa, Óceánia - kistermelői civil szervezeteinek képviselői 2014. január 21-22-én Abu Dhabiban találkoztak azzal a céllal, hogy aktualizálják és megerősítsék fő követeléseiket, amelyeket a kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalásaikon képviselnek a Nemzetközi Év során.
A Családi gazdaságok a szilárd, fenntartható vidékfejlesztés mérföldköve lehet és lennie kell, úgy hisszük, hogy minden nemzet és minden ember globális és harmonizált fejlődésének szerves része, miközben a környezetvédelem és a természeti javak megőrzésében fontos szerepe van.
Bármennyire is, ezért, hogy ezt elérhessük a családi gazdaságoknak kivételes közösségi támogatásra van szükségük, amely jelenleg számos országban nem így van. Olyan támogatásra van szükség, amely biztosítja a földhöz, a vízhez és más természeti erőforrásokhoz való jutás és a használatának jogát, a legközelebbi piacokra való bejutást, a hitelhez, a beruházásokhoz és a mezőgazdasági bővüléshez való hozzáférést, valamint a vidék asszonyai és fiataljai speciális igényeinek méltányos kezelését.
Amikor azzal szembesülünk, hogy maréknyi multinacionális cég agresszívan megkísérli a világ élelmiszer termelésének meghatározását és ellenőrzését, akkor most nem kevesebb a kérdés, mint hogy az embereknek legyen joga arra, hogy a saját élelmük egy jelentős részét maguk termelhessék meg az élelmiszerbiztonság garantálása mellett, amelynek eredményeképpen a létfontosságú élelmiszer függetlenség elérhetővé válik.
A fentiekben való meggyőződésünkben, mi a férfiak és asszonyok kistermelői civil szervezetei, a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve - 2014 igaz motorjai, a civil szerveződések élére állunk nemzeti, regionális és nemzetközi szinten azért, hogy ez az esemény nagyszerű lehetőséget biztosítson az egyéni és közösségi családi gazdasági jogok megerősítésében.
A Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének - 2014 bizonyítania kell, hogy százmilliónyi családi gazdálkodó, földműves, hagyományőrző halász, nomád pásztor, bennszülött közösség, stb. - akik gyakran magukra hagyatottak és a társadalom szélére sodródtak - életkörülményei javulásában ez jelentős mérföldkő lesz, azon embereknek, akik egyébként az élelmiszert emberiességből termelik és készek környezetünk megóvására. Az éhség és alultápláltság elleni leghatékonyabb eszköz, hogyha az élelmiszert a fogyasztókhoz közel termelik meg, amely a családi gazdaságok legnagyobb teljesítménye, amely nem mondható el a nagybani termelők sokaságára.
Az Abu Dhabiban jelenlévő családi gazdaságok civil szervezeteinek képviselői nyomatékosan javasolják, hogy megkülönböztetett stratégiákat határozzanak és valósítsanak meg ezen szektor érdekében, a családi gazdaságok számára olyan speciális jogszabályokat, amely sokkal rugalmasabbak és amelyek lehetővé teszik számukra tradicionális, kisléptékű eljárások alkalmazását.
KÖVETELJÜK:
1. Minden nemzetnek legyen joga arra, hogy saját élelmiszer termelését, amely az élelmiszer biztonság alapja, maga alakítsa ki, amellyel az élelmiszer függetlenségét biztosítja, figyelembe véve az éghajlat változást, amely a családi gazdaságok egyik legsúlyosabb fenyegetése.
A Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet - WTO az általános szabad élelmiszerkereskedelmet támogatja. A jelenlegi helyzetben, amikor óriási egyenlőtlenségek vannak a fejlődés és termelékenységben, ez a megközelítés fenntartja a világ országainak jelenlegi megosztottságát az élelmiszert exportálók és importálók között.
Az Abu Dhabiban jelenlévő családi gazdaságok civil szervezeteinek képviselőinek közös álláspontja alapján javasoljuk:
- támogassák a tudásbázist, a családi termelők és szervezeteik helyi tudását, különös tekintettel a költséghatékonyságra, hogy a piac közbenső szereplőinek szerepe csökkenjen. Erre tekintettel a családi termelőket bátorítani kell szövetkezetekbe való szerveződésre, hogy a saját alku helyzetüket, teljesítményüket és hatékonyságukat növelhessék. Ugyancsak szükséges a finanszírozáshoz, megfelelő technológiához, elsődleges feldolgozáshoz és alapvető infrastruktúrához való méltányos hozzáféréshez.
- Minden országban, már a vetőmag szintjén a családi termelő maga választhassa meg egy adott termelési választék vagy eljárás alkalmazását és semelyik termelési módot ne erőltessék a családi termelőre. Minden esetben a vetőmag politikának a kulturális tradíciókat kell figyelembe vennie és ne legyenek kötelező előírások. Minden kormányzat támogassa és védje a tradicionális vetőmagot és biztosítsa azok megosztását. A családi gazdaságok civil szervezeteinek ebben jelentős szerepel van, mind a vetőmagra vonatkozó megfelelő jogalkotási és politikai garanciák kidolgozásában, mind a kutatási szektorral és hatóságokkal való együttműködésben azért, hogy a helyi törzsek vetőmagbankjait hozzák létre. Ezen vetőmagbankok a helyi vetőmag sokszorozását biztosítják, valamint a termelők közötti elosztást.
- A termelés szintjén a tervezés és a több lábon állást támogatni kell, mindig a családi gazdaságok civil szervezeteivel való közös munkában. Ugyancsak elsődleges szempont legyen a helyi termelés és az élelmiszer hulladék csökkentése.
- A marketing szintjén az egyenlő piacra jutás lehetőségét a családi gazdaságok számára is biztosítani kell, közben a helyi terméket részesítsük előnyben a nemzetközivel. A mezőgazdaságot a WTO tárgyalások és kétoldalú szabad kereskedelmi egyezmények köréből ki kellene zárni. A mezőgazdasági termékekre vonatkozó speciális tárgyalásokat a FAO égisze alatt kellene intézményesíteni. Továbbmenve, a méltányos kereskedelem garantálása érdekében mindennemű dömpinget be kell tiltani és a nemzeti vagy közösségi preferenciákat kellene bevezetni vámok segítségével. Az élelmiszer készletezéssel és a közbeszerzésekkel kapcsolatban a beszerzési szervezetek irányítását és szabályozását ellátó nemzeti és nemzetközi szervezeteket nyomatékosan kérjük, hogy átlátható statisztikákat hozzanak létre a megfelelő ellenőrzés érdekében.
2. A kormányzatoknak azonnali módon a Földhasználat, a Halászat és az Erdőgazdaság Felelősségteljes Kezelésének Önkéntes Irányelveit végre kell hajtaniuk, amit egyébként az Élelmezésbiztonsági Bizottságban már maguk is elfogadtak.
Ezen irányelveknek a végrehajtása a család gazdaságok, bennszülött közösségek, hagyományőrző halászok és mások földhasználatához, a halászathoz és az erdőgazdasághoz való méltányos hozzáférését garantálja, és a végrehajtás során a vízhez való hozzájutás világos és egyenlőségi alapú feltételei is meghatározásra kerülhetnek. Ezzel valóságos és hatékony szabványok jönnek létre. A civil szervezetek a működést ellenőrzését és értékelését végzik majd el.
A méltányos földhöz jutás a vidéki háztartások jólétének, a mezőgazdaság és állatállomány gazdasági fejlődése serkentésének, a vidéki szegénység csökkentésének és a nemzetek élelmiszerfüggetlensége elérésének és garantálásának az alapja.
A jogalap nélküli és egyenlőtlen föld elosztásnak véget kell vetni.
Hogy ezt elérjük:
- a kormányzatoknak biztosítani kell az átláthatóságot amikor a tényleges földrablás elleni intézményeket és megoldásokat vezetnek be.
- A bennszülött emberek életét el kell ismerni (tradícióik, kultúrájuk, földhasználatuk), akárcsak jogukat a földhöz, közösségi vagy területi tulajdonukat különös figyelemmel kell védeni különösen a külföldi befektetőkkel szemben.
- Speciális támogatásokat és programokat kell bevezetni, hogy a társadalmilag érzékeny csoportok és közösségek, a földműves és a földnélküli családok méltányosan jussanak hozzá a földhöz és az egyén természeti erőforrásokhoz.
- A mezőgazdasági földeket meg kell védeni a túlzott urbanizációtól és iparosodástól. Valamint a földhöz való jog a férj és feleség megosztott tulajdonjogát, valamint a kiskorúak öröklési jogának védelmét is kell, hogy jelentse. Mindezekhez a köz és magán földek megfelelő nyilvántartása szükséges, amelynek nyilvánosnak és átláthatónak kell lennie a civil szervezetek számára.
- A fiatalok és az újonnan alakuló családi gazdaságok szempontjából a földhöz való jog korlátozott annak szűkössége és magas ára miatt, vagy pedig a megfelelő hozzájuttatási politikák hiánya miatt. A földhöz jutás ilyen módját meg kell teremteni, s az államoknak megfelelő jogszabályokat kell alkotni, hogy a fiatal férfi és asszony földművesek földhöz jussanak.
- Nemzeti és nemzetközi víz bázis kezelést kell felállítani, amelyben ténylegesen vesznek részt családi gazdaságok civil szervezetei.
3. A családi gazdaságok támogatása érdekében, azoknak a nemzeteknek, ahol a lakosság többsége a mezőgazdaságban tevékenykedik, biztosítaniuk kell az átlátható és megfelelő pénzügyi eszközöket a nemzeti mezőgazdasági költségvetés részére. Ugyanazok a feltételek alkalmazandóak a támogatási és álalmi beruházások esetében, amelyben a családi gazdaságok civil szervezeti és más civil szervezetek számára valóságos részvételt kell biztosítani
- A fent említett pénzügyi források az alábbiak támogatására kell használni: széles körű agrárreform végrehajtására, alacsonyabb kamatfeltételű banki kölcsönökre, a fenntartható családi gazdasági modellek népszerűsítésére, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítésére szolgáló eszközök elterjesztésére, a piacra jutás segítésére, a családi termelők mind szélesebb döntéshozatali és érdekérvényesítési képességeinek fejlesztésre, különösen az asszonyok és fiatalok tekintetében. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szektor teljesítménye és az élelmiszer függetlenség növekedjen ezek a lépések[, beleértve az alacsonyabb kamatfeltételű banki kölcsönöket különös hangsúlyt kell, hogy kapjanak az agrárreform széleskörű végrehajtásakor.
- Hasonló eszközöket kell alkalmazni a fenntartható családi modell elterjesztése érdekében, az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás és annak enyhítésére szolgáló eszközök alkalmazásában, a piacra jutás segítésére, a családi termelők mind szélesebb döntéshozatali és érdekérvényesítési képességeinek fejlesztésre, különösen az asszonyok és fiatalok tekintetében
- A két- és többoldalú adományozóknak sokkal jobban növelniük kell a családi gazdaságok támogatását a fejlődő országokban.
- Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a 2013. októberi Élelmiszerbiztonsági Bizottság 40. találkozóján hozott Befektetés a Családi Gazdaságok Élelmiszerbiztonságára és Élelmezésére döntésére. Sürgetjük a kormányokat, hogy ezt a döntést hajtsák végre, miközben az eredetei keretrendszer továbbfejlesztését is folytassák a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve - 2014 célkitűzéseivel összhangban.
4. Szilárdítsák meg a férfi és női földművesek egyenlő jogait. Azok az asszonyok, akik a vidéken élnek és dolgoznak sokszor megkülönböztetéstől szenvednek a termelést elősegítő erőforrásokhoz, a földhöz, a vízhez, hitelhez és kibővített szolgáltatásokhoz való hozzáférésben.
A családi gazdaság az életmód egyik formája, egy kultúra és egyben egy foglalkozás, amely az egész családod magába foglalja. Asszonyok, férfiak, fiatal felnőttek, mind kiemelkedően fontos szerepet játszanak a helyi gazdaság, az élelmiszer előállítás és a helyi piac fejlődésében.
Sokan közülük a családi gazdaságon belül szenvednek a nőkre kirótt egyenlőtlenség miatt.
- Az asszonyok, akik a mezőgazdasági termelés, a fogyasztási lánc, a marketing, és sok egyéb a családi gazdaságban előforduló tevékenységnek az alappillérei, szerepük országonként eltérő. Mind egyetértünk abban, hogy az asszonyok szerepe kritikus a családi gazdaság sikere szempontjából. Elképesztően nagy a munkabér különbség a nők és a férfiak között és ennek el kell tűnnie.
- Az élelmiszer előállításhoz kapcsolódó munkák nagy részét az asszonyok végzik el, de ezt családjuk, szervezetek nem ismerik el, sőt a helyi, regionális, nemzetközi igazgatási szervek sem földműves munkának. Javasoljuk, hogy a kampány vonja be a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO) és hívja fel a figyelmét, hogy a földművelést elismerjék, mint egy foglalkozási forma, és terjesszék ki a családi gazdaságok minden tagjára a munkajogi szabályokat, beleértve az asszonyokat is, akik a családi földművelési munkák legnagyobb részét végzik a fejlődő országokban.
- Az asszonyok és családjaik tovább küzdenek az előrelátható jövőért, hacsak meg nem szerzik a jogot a földtulajdonhoz, az asszonyok önálló, vagy közös tulajdonához, és a férfiak és asszonyok egyenlő bánásához, és kötelezettségeihez, a megosztott profithoz és a kockázatkezelési eszközökhöz.
- Sok ország már bevezetett a családi gazdaságok és a földműves asszonyok elismerését szolgáló intézményeket, de sokszor kulturális okok miatt ezen jogszabályok érvényesülését hátráltatják, s így az egyenlőtlenségeket nem lehet kiküszöbölni. Összegezve, a földműves asszonyok és a családi gazdaságok szerte a világon a mezőgazdaság központi részei, de még mindig a földműves asszonyoknak rettentően nagy szükségük van arra, hogy helyi, regionális és nemzetközi szinten szerveződjenek. Szükség van arra, hogy elősegítsük oktatásukat, növeljük a jó mezőgazdasági gyakorlatok használatát, és megoldjuk a nemi egyenlőtlenségeket, miközben elérjük, hogy a földművességet, mint foglalkozást elismerjék.
5. Helyet kell teremteni annak, hogy a fiatalok mezőgazdaságban való helyét és szerepét elismerjék, látni kell, hogy a családi gazdaságok hiteles közhatalmi támogatásával lehet ezt a foglalkozást számukra vonzóvá tenni.
Fiatal gazdáknak gyakran nem kapnak megfelelő pénzügyi, oktatási és politikai támogatást, amely motiválná őket arra, hogy a vidéken maradjanak, inkább otthonukat elhagyják, hiszen nem képesek arra, hogy életüket, kreativitásukat és termelésüket megoldják otthonukban, vidéken.
- A fiatalokat, asszonyokat és férfiakat bele kell vonni a családi gazdaságokat érintő szabályozás szabályok megalkotásába és végrehajtásukba, lehetőséget és motivációt kell adni, hogy családi gazdaságok civil szervezeteiben vezető szerepet kapjanak. Meg kell változtatni a közfelfogást és hozzáállást, amelynek eredményeképpen a mezőgazdaság működő és érdemes karrier lehetőséget biztosít. Szükség van arra, hogy a mezőgazdaságot az iskolai tanulmányokba úgy integráljuk, hogy a családi gazdálkodás értelmet és jelentőséget kapjon.
- Minden országban a az örökléssel kapcsolatos szociális ügyeket és a családi gazdaságok jövőjét sürgősséggel rendezni kell. A vidék nem eléggé vonzó a fiatalok számára,hogy ott maradjanak, s így olyan beruházásokat kell végrehajtani, hogy a földműves életvitelből hasznot lehessen húzni. Kifejezetten fiatal gazda hálózatot és civil szervezeti működést kell létrehozni, amely támogatási, fejlesztési és tapasztalatcsere programokat tud nyújtani, amely a városi fiatalokat is a családi gazdaságokhoz vonzza.
- A hitelhez és a természeti erőforrásokhoz (föld, víz, halászat és erdőgazdaság) való hozzájutás érdekében méltányos lehetőséget kell teremteni, hogy átvegyék a családi gazdaságot generációváltással, vagy a saját családi gazdaságukat teremtsék meg, s ezzel növeljék a mezőgazdasági tevékenységet. Ebbe beleértendőek az adókedvezmények, a marketing és üzleti tréninget, és az újabb technológiákhoz való méltányos hozzájutás.
Kötelezettségvállalásunk: |
Mint a családi gazdaságok nemzeti, regionális és nemzetközi civil szervezetei minden alkalmat megragadunk, hogy kormányainkkal téma specifikus tárgyalásokat folytassunk a Családi gazdaságok Nemzetközi Éve - 2014 alkalmából, annak érdekében, hogy a fenti követeléseinket érvényesítsük.
Szervezeteinken belül megerősítjük azokat az igazgatási eszközeinket, amelyet biztosítják a törvényességet, a képviseletet és a demokráciát, a fiatalok, az asszonyok és a társadalom szélére sodródott emberek bevonását. Megerősítjük erőinket a szakszerű működés érdekében és tagjainkat képezzük gazdasági, szociális és politikai kérdésekben. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy női tagságunk támogatjuk helyzetük javításában úgy is, hogy teret adunk a kollektív akcióiknak és bevonjuk a vezetésbe és segítjük őket abban, hogy kiálljanak az érdekeikért.
Összefogva, közösen vállaljuk, hogy ezeket a követeléseknek nyomatékosan hangot adunk késedelem nélkül a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014-re tekintettel és azt követően.
Abu Dhabi, 2014. január 22.
Aláírók:
AFRIKA
Samba Niang - az Igazgatási Tanács tagja
Mauritániai Mezőgazdászok és Szövetsége
Mauritánia
Fatma Ben Rejeb - megbízott titkár
Magreb térségi Gazdák Szövetsége
UMAGRI, Tunézia
Ibrahima Coulibaly - elnök
Földműves Szervezetek Nemzeti Koordinációja - CNOP
FAO nagykövete a Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014-en
Mali
Nouradine Zakaria Toure
elnök
regionális koordinációs elnök
A Niger Völgye Természeti Erőforrásainak Használói
Mali
Hakim Baliraine
végrehajtó titkár
A Kelet- és Dél-Afrikai Kisléptékű Földművesek Fóruma (ESAFF)
Uganda
AMERIKA
Alberto Broch
elnök
Mezőgazdasági Munkások Eyesült Konföderációj ‐ CONTAG
Brazília
Eugenio Rigoberto Turra
nemzetközi kapcsolatok
Chilei Egyesült Földművesek és Kisebbségek Mozgalma ‐MUCECH
Chile
Gustavo Toruño
alelnök
Földművesek és marhatenyésztők Nemzeti Uniója ‐ UNAG
Nicaragua
Chandler Goule
alelnök
kormányzati kapcsolatok
Nemzeti Földműves Unio ‐ NFU
Amerikai Egyesült Államok ‐ USA
ÁZSIA
Neetaben Shamik Trivedi
főkoordinátor
Önfoglalkoztató Asszonyok Egyesülete ‐ SEWA
India
Zeinab Ahmad Al‐Momany
elnök
Földműves Asszonyok Specifikus Uniója
Jordania
Raul Socrates Banzuela
nemzeti koordinátor
National
Családi Gazdaságok és Halász Szervezetek Konföderációja ‐ PAKISAMA ‐ AFA
Fülöp-szigetek
Rabin Rai
ügyvezető
Központi Tea Szövetkezetek Szövetsége - NACCFL
Nepal
Aly Alp Ercelawn
általános tanácsadó
Pakisztáni Hagyományos Halászok Fóruma
Pakisztán
EURÓPA
Thomas Diemer
kincstárnok
Fiatal Gazdák,
Franciaország
Marianne Streel
főtitkár
Wallonn-i Mezőgazdák Uniója
Belgium
Péter Kajner
elnök
Szövetség az Élő Tiszáért
Magyarország
OCEÁNIA
Terry John Copeland
igazgató
Új-Zélandi Fiatal Gazdák ‐ NZYF
Új-Zéland
Nemzetközi
Mathew John
Az IFOIM igazgatóságának a tagja
Keystone Aklapítvány
José María Ceberio
végrehajtó titikár
World Rural Forum
José Antonio Osaba
A Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 Civil Szervezetek Koordinátora
Forrás: familyfarming2014.hu